Hexe

Kor: 5 éves
Ivar: szuka
Fajta: cane-corso
Diagnózis: diszplázia, spondyosis (bambuszgerinc), CEC (cauda equina kompresszió)

Bevezetésként büszkén mondom, hogy Hexe a saját kutyám. Ha ő nincs, lehet, hogy meg sem ismerem a fizioterápiát. Sok mindenre megtanított és tanít a mai napig is, sokféle területén az életnek.

Fél éves korában a diszplázia előszűrés alkalmával derült ki, hogy gond van a csípőjével. Szerencsére hamar kiderült a probléma és a célzott izmok tornáztatásával, masszázzsal át is tudtunk lendülni a problémán, valószínűleg ez a fiatal, még fejlődésben lévő szervezetnek is köszönhettük, de hamarosan jött a jött a következő kihívás…

Egyik nap a kutyasuliról jöttünk haza, amikor a kocsiból kiszállva Hexe csak három lábon ment. Pihent egy kicsit, és mintha mi sem történt volna újra négy lábon járt. Semmi tünet nem látszott a következő sulis alkalomig, amikor megint hazaérkezve a kocsiból kiszállva három lábon sántikált, de most sokkal lassabban múlt a sántaság. Sajnálatos módon, alig egy évesen részleges elülső kereszteződő szalag szakadást állapítottak meg nála. Nem is akartam elhinni, s azt sem, hogy csak a műtét lehet a megoldás. Elfogadva azt, hogy ez egyfajta életmód lesz, a fizoterápiás gyógykezelés mellett döntöttem. Egy brace (külső, merev tokos rögzítő) készült kifejezetten az ő lábára, hogy az ízület kívülről stabilitást kapjon. Ezzel az eszközzel már a terhelés is megengedett volt, aktív torna segítségével az izomzatot is szépen fel tudtuk építeni és a feladat már csak a kondíció megtartása volt. Az adott körülmények mellett pár évig nem is volt további probléma, időközben a fizioterápiás tanfolyami képzést is elvégeztem. Öröm az ürömben, hogy a következő nehézséggel már szakmai szemmel tudtam szembe nézni.

Kutyákkal való játék közben egy hirtelen mozdulatnál Hexe felsikított, de sem a tartásán, sem a kedvén vagy tekintetén nem láttam, hogy mi lehet a gond. Betettem a helyére pihenni a biztonság kedvéért, majd kis idő múlva újra hagytam játszani, de ugyanez ismét előfordult. Egy újabb sikítás következett minden előzmény nélkül, így ismét visszatettem a helyére. Haza indulva a kocsiba beszállásnál a jobb hátsó lábát amikor emelte, folyamatosan sírdogált. Így nem volt mese, irány az orvos, aki spondylosis-t (bambuszgerinc) diagnosztizált, ami CEC (cauda equina kompresszió) szindrómával párosul. A bambuszgerincnek azt nevezzük, amikor a gerinccsigolyák különböző felrakódások következtében összecsontosodnak, amely a gerinc rugalmasságának csökkenésével, illetve elvesztésével jár. A cauda equina kompresszió pedig a gerincvelőből kilépő lófarokszerű idegfonat nyomás alá kerülését jelenti. A lumbális és sacralis csigolyáknál, vagyis a csípő tájékon a gerinccsigolyáknál csontos felrakódások jelentek meg, ami a kilépő ideget nyomja egy-egy mozdulatnál, s ez okozza a fájdalmat. A vizsgálat során a betegségből eredően egyenlőre túlzott reflex jelei láthatóak, a mozgáson nem látható tünet. Ha ez a folyamat elindul, megállítani nem lehet, csak lassítani, s erre kiválóan alkalmas a fizioterápia. Hátizom és hátsó végtagok izmainak erősítése mellett a hátsó láb ízületeinek állapotának megőrzése kapja a fő hangsúlyt, de természetesen szintén nagyon fontos része a kezelésnek az izmok és reflexek folyamatos kontrolálása speciális masszással és reflex kiváltással. A tünetek pár hét alatt eltűntek, bár a probléma ettől függetlenül jelen van, de heti rendszerességű kezeléssel és tudatos életmóddal remélem ez az állapot még hosszú ideig fenntartható marad.

hexe-cane-corso